Csütörtök, 261 igazolt pozitív eset, ami valószinűleg sokkal több lenne, ha lenne tömeges tesztelés, ami nincs.

Ma reggel el kellett mennem boltba, megejteni az öt naponként esedékes vásárlást. A parkolóban láttam egy párt, akik egy VW Sharan hatulját töltötték meg WC papírral. Első gondolatom az volt, hogy megkérdezem őket, hogy mégis mire kell száznál több guriga WC papir, de aztán inkább elengedtem, előre boritékolható volt, mit mondanának. Az elmúlt napokban már vásárló limitet vezettek be a boltban,az meghatározott számú vásárlót engednek csak be egyszerre , ami jó, mert egyfelől védi a dolgozókat, el tudják végezni a dolgukat tömegek kerülgetése nélkül, másfelől pedig jó a vásárlóknak is, mert könnyebb tartani a távoldásgot a többi vásárlótól. 
Egyre többen viselnek maszkot, kesztyűt illetve ezek kombinációját, ami arra enged következtetni, hogy egyer többen veszik komolyan a helyzetet.

Otthoni munka

Ma ismét sok videó konferenciám volt, úgy néz ki, hogy ez kezd beállni és a napom több, mint felét ezzel fogom tölteni. Ezzel párhuzamosan valahogy fel is pörgött a munka. Ami eddig ment az Elvégezendő feladatok közé, azt most megpróbálom megoldani azonnal. Persze több az ugrálás a feladatok között, ami bizonyítottan rontja az effektív munkavégzést, viszont a személyes kontaktusok csökkent számából fakadó megszakítások jóval kevesebbek. Keves az ad hoc megbeszélés, inkább a tervezett megbeszélések domnálnak. A két előbbi hatás mégis valahogy kioltja egymást és pörgősebbnek érzem a napjaimat. 
A mai volt az első nap, hogy a gyerek nem kért segítséget reggel. Ebben mondjuk az is benne van, hogy amikor indult a sulija, akkor pont az Aldiban voltam.Amúgy meg piszok gyorsan tanul, az angol nyelv hiányát kb fotógrafikus memóriával pótolja. Elég megmutatni neki egyszer-kétszer és utána már csinálja is. 

Otthoni élet

A gyerekek kérésére hagymás babot csináltam a már szokásos módon, azaz konferencia hívás közben.. Fincsi lett. Ment a nevetgélés az asztalnál, hogy "minden bab hatot durran". Estére már kész vegyifegyver arzenál volt itthon...

Ma zsinórban a negyedik napom volt, hogy egy óra mozgást pakoltam bele a napirendembe. Vagyunk annyira szerencsések, hogy a pincében van egy "dühöngó", ahova le lehet menni mozogni. A gyerekek is szeretik, mert van egy IKEAs bölcsőhinta felfúrva a plafonra, amibe beleülhetnek, foroghatnak, lenghetnek rajta. Mehet az őrület. Itt tartjuk a házi tornaórákat is. Most hasznát vehetem az fél edzői végzettségemnek is. Utólag már látom, kár volt abbahagyni akkor, csak hát az életem olyan irányba fordult, hogy nem tudtam folytatni.

Nagyon úgy tűnik, hogy rengeteg idő a reggel 0715 és éjfél közötti idő így, hogy nem kell két és fél órár autóban tölteni. Nem is hiányzik az autózás a dugóban. A stressz, a dugó, sok türelmetlen ember, na ez mind elmaradt. Még ezt is mondhatnám, hogy élvezem a helyzetet. A zenehallgatás vezetés közben viszont hiiányzik, de legalább edzés közben szól a zene. Ez is valami.

A kicsire még mindig kevés idő jut sajnos, de próbálok szakítani rá délelőtt is és délután is időt. Az utóbbi napokban mindig ott sertepertél, ha a konyhában vagyok. Van már külön helye a konyhapulton, onnan szakért. 

Környezet

Itt nincs változás, mi tartjuk magunkat az önkéntes karanténhoz.