Hétfő egy újabb hét országos havazással és 167 igazolt pozitív esettel. Kis parlamenti pávatánc a határozatlan ideig tartó vészhelyzet elfogadása körül. Első körben úgy néz ki, nem ment át, de gondolom nem adják fel egykönnyen...

Elindult a digitális iskola és rögtön a majdnem megoldhatatlan feladatok közé került egy közös osztály videóchat. Kis késéssel és némi masszírozással sikerült bekerülni a abba a táborba, akik megugrották ezt a lépcsőt. A matematika feladatoknál viszont jött a feketeleves, mert páros feladat lett volna, csak éppen a párt nem tudtuk elérni csak este... Onnan FB Messenger chat-en megoldódott a feladat kb 15 perc alatt. 
Érdekes a Google gyerek account-ja, mert levelezésen kivül kb semmire sem jó, mert minden le van tiltva rajta. Értem én, hogy COPPA meg minden, de így több limitáció, mint amit nyernek rajtak a kölykök.

Az biztos, hogy ez mind a tanároknak, mind a diákoknak még szokni kell. A beszélgetőkörben elmondták, már aki akart beszélni, hogy hogyan telt az elmúlt egy hetük, hááát sok élménnyel nem lettek gazdagabbak és a bezártság az egyre jobban rátelepül majd mindenkire. Most még a videós kapcsolat varázsa, az osztálytársakkal találkozás újbóli élménye friss és nagyot dob a reggelen, de mi lesz itt májusban?

Otthoni munka

A reggeli vezetői megbeszélés egyik témája az volt, hogy hogyan tudnánk felkészülni arra, hogy ha megbetegedne, esetleg súlyos kimenetelű kórházi kezelésre szorul bármely beosztottunk. Ennyire már régen voltunk tanácstalanok. Az, hogy napi szinten beszél az ember a beosztottjaival, nem jelenti azt, hogy egy hosszabb bezártság mellett még a segítségükre lehet. Persze jó elmondani a gondokat, bajokat, de sajnos a morális segítségen túl sokat jelenleg nem lehet tenni. A munka minőségváltozását én úgy a harmadik hét vége felé prognisztizálom, addigra már mindenkinek tele lesz a hócipője mindennel és mindenkivel. A három hét az az idő, amit az ember nyaralás címszóval nyáron otthon tölt és ha nem megy valahova nyaralni, akkor otthon a család is. Persze abban az esetben legalább sétálni el lehet menni vagy strandra. Itt most még ez sincs. 
Az egyik kolléga mondta, hogy a haverjaival virtuális piálás volt a hétvégén, ami olyan jól sikerült, hogy egyikük még hányt is :) . 

Otthoni élet

Rohanós volt ez a nap, így, hogy a gyereknek állandó IT segítség kell, a kisebbik szenvedi meg a figyelem hiányát, jó lenne odafigyelni rá is többet, de nem tudok szétszakadni, rohanok a munkaállomásomtól a gyerekhez majd a konyhába majd vissza... Dél előtt volt egy hosszabb időszak, talán 20 perc,  amikor együtt voltunk, de nem tudok állandóan társasozni sem vele, mert akkor a saját dolgaimmal sem haladok. Délután bepótoltunk egy keveset, volt együtt játék is meg ma a végére értünk a Tüskevárnak is. Holnaptól jön a Tenkes Kapitánya.

A korábbi elhatározásomat megtartva, ma közel egy órát nyúztam magam. Futás, némi boxzsákolás és kettlebell volt a menü. A térdeim mondjuk fájnak, de egy jóleső fáradtságérzés van rajtam. Egy jó zuhany és egy meleg ágy és reggelre remélhetőleg minden OK lesz.

Környezet

Tartjuk magunkat.